Az ötödik évében járó konferencia három, egymáshoz szorosan kapcsolódó célt tűzött ki maga elé.
Az első és legfontosabb feladat az volt, hogy az iparág definiálja önmagát.
A második cél, hogy az ily módon összehozott résztvevők számára olyan hasznos, értékes szakmai információk, kompetenciák, tudás kerüljön magas szinten átadásra, amely egyrészt nagyobb rálátást nyújt, segít nekik érzékelni az iparág általános helyzetét, konkrét kihívásait és lehetőségeit, a „nagyobb képet”; másrészt amelyet aztán mindennapi gyakorlati tevékenységük során is fel tudnak használni.
A harmadik cél, hogy miután az iparágnak sikerült definiálni önmagát, komoly erővel, egységesen, a döntéshozó irányában is kompetensen tudjon fellépni, megkerülhetetlen tényezővé válva épp az őt érintő gazdasági, szabályozási, stb. egyéb kérdésekben.
A kétnapos találkozás után kiderül, közelebb kerülünk-e a célok megvalósításához.
Miről lesz szó Egerben?
Az első téma az átalakuló rádiós piac. A ProArt Zeneipari jelentése szerint tavaly legalább annyian hallgattak zenét valamilyen digitális platformon, mint ahányan bekapcsolták a rádiót. Ha csak ezt nézzük, nem tűnik túl jó ötletnek rádiózni. Az országos kereskedelmi rádiózás „felfüggesztését” követően a leghallgatottabb könnyűzenei rádió a közszolgálati Petőfi lett. Ez a Petőfi azonban sok tekintetben már nem az a Petőfi.
A ProArt - Szövetség a Szerzői jogokért szervezet 2016-ban második alkalommal készítette el a hazai zeneiparról szóló, kutatáson, elemzésen alapuló iparági jelentését, melynek legfontosabb célja, hogy bemutassa, keretbe foglalja, számszerűsítse ezt a sokszereplős, izgalmas iparágat.
A finnországi zenei oktatásról is halhattok előadást. Finnország évről évre a nemzetközi közoktatási listák élén szerepel, ahol nagy figyelmet fordítanak a 21. századi világban való tájékozódáshoz és helytálláshoz szükséges képességek fejlesztésére. 2016-ban egy új programot indítottak a helyi szerzői jogkezelő TEOSTO támogatásával és aktív közreműködésével. A program keretében a finn iskolák legszélesebb körében a diákok közös könnyűzenei alkotófolyamatban vettek részt, ahol a közösségi kreativitásnak és a modern technikának is kiemelt szerepe volt. Riikka Railimo, a program vezetője mutatja be az elképzelést.
Egy zeneoktatási alkalmazás is kerül bemutatásra. A Musicatinget a Kodály módszer inspirálta, zenetanárok és fejlesztők közösen dolgoztak ki. A szoftver lépésről lépésre, ismert dalokon keresztül, interaktív gyakorlatok által segíti a ritmus, a hallás, a tiszta éneklés, a szolmizáció és zenei memória fejlesztését úgy, hogy közben igazodik az egyéni fejlődési tempóhoz.
Egy hozzánk közel álló téma – a digitális zeneterjesztés. A zenei tartalmak online piactere egyre fejlettebb világszerte, és az előfizetéses streaming szolgáltatók révén egyre inkább Magyarországon is. Eközben továbbra is ingyenesen, sokszor a szerzők, előadók, kiadók engedélye nélkül tömegesen elérhetők zenék olyan online platformokon (Facebook, YouTube, SoundCloud, stb.), amelyek közösségi feltöltésekre építenek.
Egyre világosabb, hogy az a különbség, ami az online szolgáltatók bevételei és az alkotók bevételei között mutatkozik, fenntarthatatlan gazdasági helyzet.
Az Európai Unió jelenleg is zajló szerzői jogi reformfolyamatában kiemelt téma ez. Hol tart a folyamat, van-e esély arra, hogy a zeneiparba a jelenleginél lényegesen nagyobb érték áramoljon az online szolgáltatások után?
Téma lesz a könnyűzene a közoktatásban, a könnyűzenei exportprogramok, az NKA források jövője, a kultúra a politikában.
A részletes programot itt találod.
