A ProArt újabb átfogó elemzést készített a hazai zeneiparról, a jelentés mától az interneten is elérhető. Tavaly nyáron az Ön segítségét is kértük az elemzés elkészítéséhez online kérdőívekkel, ezek eredményeit is tartalmazza az új jelentés. Köszönjük még egyszer a kitöltéseket!
A beküldött válaszokból kiderült például az is, hogy a zenészek elsősorban nem a zenéből élnek meg: teljes jövedelmüknek átlagosan csupán kb. 30%-a zenei jövedelem. A zenei jövedelem aránya még azoknál sem érte el az 50%-ot, akik elsősorban zenéléssel foglalkoznak. A zenei jövedelem elsősorban koncertezésből származik: a fellépti díjak adják a zenészek zenei jövedelmének felét. Ezt követik fontosságban a közös jogkezelőktől kapott jogdíjbevételek: a szerzői jogdíjak 20%, az előadói jogdíjak 4%-ban járulnak hozzá a válaszadó zenészek jövedelméhez.
A teljes jelentés és rövidebb kivonata is elérhető itt: http://www.zeneipar.info/
A Zeneipari Jelentés tartalmából
Növekedés számokban
A magyar zeneipar 2017-ben 53.4 milliárd forintot realizált, ebből a hangfelvétel-iparág 18.4 milliárdot, amely 3.6%-os növekedés 2016-hoz képest. Az élőzene-iparág becsült értéke 35 milliárd forint, ami közel 6%-os növekedést jelent a korábbi évekhez képest.
Magyarország a fesztiválok országa
A fesztiválpiacot egyértelmű növekedés jellemezte az elmúlt években, mérete 17-19 milliárd forintra tehető. A legnagyobb fesztiválok között számtalan képes volt látogatórekordot dönteni 2017-ben, miközben új fesztiválok is megjelentek a piacon, melyek közül néhány a már bejáratott rendezvényekkel is képes felvenni a versenyt. 2017-ben 1041 fesztiválon 13,5 ezer koncert hangzott el, vagyis majdnem minden 3. koncert valamilyen fesztivál keretében került megrendezésre.
A fesztiválok 80%-át ingyen lehetett látogatni, a belépős és az ingyenes fesztiválok között ugyanakkor meglehetősen nagy a különbség a koncertek számát tekintve: a belépős fesztiválokon 23, míg az ingyenes fesztiválokon csak 9 koncert hangzott el átlagosan.
Az élőzene szerepe a fesztiválokon túlmenően is kiemelkedően fontos; a zenészek számára ez az első számú bevételi forrás, a zenei jövedelmek közel fele koncertezésből származik.
A magyar zeneipar legfontosabb ügyei
A jelentésben idén – első alkalommal – elemzésre kerültek a szakértők által a zeneipar jövőjének szempontjából a legjelentősebbnek tartott ügyek is: a könnyűzene helyzete az oktatásban, koncertjegyek áfája, koncerthelyszínek hiánya, az értékhézag (value gap) problémája, külföldi jelenlét, hallgatók országos elérése.
A tanulmányt a ProArt megbízásából a Hétfa Kutatóintézet és Elemzőközpont készítette.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalom figyelmének felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.
