„Kincses Nótaláda” - Nótatörténeti kiállítás Gaál Gabriellára emlékezve

Ennek ellenére 200 éve él, gyakran énekeljük, még azok is, akik nem igazán kedvelik. „A múlt században ez a zene segített magyarrá lenni és magyarnak maradni.” – írta Szabolcsi Bence. A magyar nóta (népies műzene) a polgárosodó társadalom terméke, a 18. század végén alakult ki. Magyarországon és más európai országokban ekkor jelenik meg a francia sanzon, Olaszországban a nápolyi dal, a lengyel polka, az orosz románc, stb. A magyar nóta a verbunkos zenéből és a bécsi – olasz muzsika elemeiből alakult ki. Ez a zene szólt 200 éven át Magyarországon színházakban, előkelő szórakozó helyeken, falusi kocsmákban egyaránt. Népszerűségét a népszínművek gazdagították, amelyek előadására építették 1875-ben a Népszínházat. A népszínművek betétdalai magyar nóták voltak, mint pl.: a „Cserebogár”, „Ne menj rózsám a tarlóra”, „Végigmentem az ormódi…”, „Magasan repül a daru”, stb. A nótákat kiváló költőink, zeneszerzőink írták. Petőfi Sándor, Gárdonyi Géza, Ady Endre verseire Egressy Béni, Szentirmay Elemér, Thern Károly, Szénfy Gusztáv és a cigányzenekarok játszották, terjesztették Magyarországon és külföldön. Bartók Béla ezt írta: „ A cigányzenészek tartsák meg a repertoárjukat minél régiesebb színezetben!” Kodály Zoltán szerint „ a magyar nóta a múlt századi társadalom tükörképe.” Hubay Jenő, a zeneakadémia igazgatója, világhírű hegedűművész és zenepedagógus, a nemzet zenéjének a magyar nótát tartotta.
1990-ben megalakult a 100 tagú cigányzenekar, azóta a világot járják, óriási sikerrel. Losonczi Ágnes zeneszociológiai könyvében a zenei műfajok kedveltsége között első a magyar nóta, majd ezt igazolta Malecz Attila felmérése is 1987-ben. 1940-ben ezer helyen szólt a cigányzene Magyarországon, majd 1990-ben már csak 230 helyen és 2010-ben…? Utolsó órában vagyunk, hogy megmentsünk egy műfajt, amely a zenei kultúránk része volt, és reméljük az is marad még sokáig!
A magyar nóta megmentésére, utánpótlás nevelésére, szerzők, énekesek érdekképviseletére hozta létre nógrádi Tóth István a magyar Nóta Szerzők és Énekesek Országos Egyesületét 1990-ben. 20 év alatt 117 magyar nóta kiadvány jelent meg (kazetta, CD, DVD, kotta, könyv, és on-line). Új szerzemények bemutatására az egyesület Nótaolimpiát szervez, 4 évente (2009-ben Csepelen volt a 7.). A Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének támogatásával 7 éve énekiskola, valamint 16 éve nótatábort működtet. A fentieken túl a Nótaszerzők Egyesülete szakmai konferenciákat szervez, illetve „Csendül a Nóta” címmel, 35 éve műsoros rendezvényeket és szerzői esteket rendez.
Gaál Gabriella 1985-ben Nótatörténeti kiállítást mutatott be a Pataky Művelődés házban, ezt az anyagot bővítette ki az utóbbi 50 év eseményeivel Nógrádi Tóth István, az egyesület elnöke. A 2013. március 3-án, vasárnap megrendezésre kerülő kiállítás keretében fellép: Madarász Katalin, Hatvani Kiss Gyöngyi, Szőllősi Emese, Erdős Melinda, Nógrádi Tóth István, Tarnai Kiss László, Kolostyák Gyula és Zámbó Imre. A kiállítást szerkesztette és a programot rendezte: Nánássy Lajos, míg a fellépő előadókat Szalai Antal és cigányzenekara kíséri élőben
Helyszín: Csepeli Munkásotthon, 1215 Bp. árpád út 1.