Mikor a Messiás eljött a Földre eL-Horto megkérdezte Tőle: nem járt-e már itt korábban is?
Kértem, hogy ha lehet, ezt többé ne tegye, annyira rosszul sikerültek itt a dolgok. Erre azt válaszolta, hogy hülyébb vagyok mint gondolta. Ebben maradtunk és intésére orogenezisként egy új civilizáció bukkant a felszínre, összetört romjai közt relikviák, tárgyi emlékek és Noé bárkájának korhadt roncsai, tele a jövő emlékeivel.
Ekkor röviden beszéltem neki a jelenlegi zene természetrajzát illetően:
Valóban sajnálatos, hogy a zene tudománya nem tud elég öntörvényűen erős kultúra lenni, hogy változatlanul túlélje kitalálóinak rövid létét. Ennek oka felhasználásában rejlik: amíg zene a test nyílásainak ingerlésére szolgál, addig memetikus mágiája és jótékony besugárzása (tumo) a humanoid agyvelők barázdáltságára nem éri el a vedanta yoga levitációs gyakorlatának eredményeit, addig csak a kuandalini libidó lecsapolására szolgáló stimulánsként funkcionál, szolgálva ezzel a brutális emberi-közösségi struktúrák tömbjei alá begyűrt és megnyomorított individuális létből való szabadulás divatokban tobzódó önkifejezés-kényszerét.
Pedig egykor sok világ létezett ezen a Földön. Mindegyiknek volt földje, nyelve, lakossága, határa és történelme. Laktak ott emberek és társadalmak.
Már akkor is hasonlítottak egymásra, de nem vették ezt észre. Mikor eltűntek a határok, egymásra bámultak, de akkor hirtelen eltűntek a nyelvek, a határok és a történelmek.
Mai világoknak már nincsen Földi otthona, ezek átköltöztek a kollektív tudatalatti másvilágába. Ott még élnek kis ideig, pontosan addig míg embernek emberformája lesz és el nem jön a transzhumán kultúrák ideje.
Ebben az időbuborék résben tapogatózni, mely rövid időre megnyíllott a kultúrák határainak leomlása majd azok eltűnése között: ez a Summa Myxologia heisenbergi paradoxonnal terhelt koncepciója.
Ne felejtse: soha előtte és soha utána.
(Hortobāgyinak Lātszō 2019, http://www.guo.hu és A "Vāri Kutyāk & Cicāk" honlap levelező tagja.)
Az albumot ITT tudod letölteni.
