A Deezer 2026. áprilisi jelentése szerint a platformra naponta feltöltött új zenék mintegy 44%-a, azaz majdnem 75 000 dal tisztán mesterséges intelligencia (MI) által generált tartalom. Ez havi szinten több mint 2 millió szintetikus zeneszámot jelent.
Bár a feltöltések aránya hatalmas, a Deezer egyedülálló szűrőrendszerének köszönhetően az MI-zenék hallgatottsága csupán 1-3% körül mozog. A cég adatai szerint ezen streamek 85%-a ráadásul csalás céljából történik (pl. jogdíj-manipuláció), amit a rendszer észlel, a tartalmakat pedig demonetizálja (kizárja a jogdíjfizetésből), valamint kiveszi az algoritmikus ajánlásokból és a hivatalos lejátszási listákból.
A Deezer 2025 júniusa óta az egyetlen streaming szolgáltató, amely transzparensen és kifejezetten címkézi a szintetikus tartalmakat, és 2026 januárjától licencelhetővé is tette szabadalmaztatott MI-felismerő technológiáját. Egy felmérésük szerint az emberek 97%-a nem tudja megkülönböztetni az MI-zenét a valóditól, miközben 80%-uk elvárja, hogy a 100%-ban mesterséges számokat egyértelműen jelezzék feléjük. Alexis Lanternier vezérigazgató az egész zeneipar összefogását sürgeti az előadók jogainak védelme és az átláthatóság érdekében.
Forrás: Deezer
A jelenséggel az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) kiemelten foglalkozik: kizárólag az ember által alkotott előadóművészi teljesítményeket védi és nem fizet jogdíjat olyan felvétel után, amelyet teljes egészében generatív mesterséges intelligencia segítségével hoztak létre.
Ezért első magyar közös jogkezelőként már használja a Deezer AI Detector Solution elnevezésű csúcstechnológiás, mesterséges intelligencián alapuló zenefelismerő alkalmazását is. Ez lehetővé teszi, hogy tévedés nélkül megállapítsa a generatív MI jelenlétét egy zenemű megalkotásában.
De vajon számíthatunk-e arra, hogy a nem ember generálta zenék aránya csökken?
A BBC egyik szerzője rávilágít a platformok (élükön a Spotify-jal) MI-val kapcsolatos anyagi érdekeire. Számukra üzletileg kifejezetten jövedelmező az MI-alapú zene jelenléte. A tisztán szintetikus, gyakran szerzői jogi védelem alá sem eső számok után jóval kevesebb (vagy semmilyen) jogdíjat nem kell kifizetniük. Amikor az algoritmus ezeket az „olcsó” dalokat ajánlja a felhasználóknak a valódi előadók munkái helyett, a cég rengeteg pénzt takarít meg. Ahogy a generált tartalmak egyre megtévesztőbbek lesznek, a hallgatók akaratlanul is ezt a „szintetikus zajt” fogyasztják, az igazi művészek pedig egyre nehezebben tudnak érvényesülni a híguló piacon.
